A november 19-i önkormányzati ülésen két órán át vitatkozott Szabó Attila egy olyan felügyeli bizottsági helyért, ami nem jár nekik. A polgármester kompromisszumot felvető kérdésére a zárt ülésről történő kivonulással válaszoltak. Miért? Mert bajban van Szabó! A kampányban fűt fát, de főleg pénzes pozíciókat ígért nyakló nélkül a híveinek. A választási eredmények erre nem adtak jogot, ezért a csalódott embereit a városvezetésre uszítja, mondván, ők nem adják oda nekik a járandóságukat. Mi is az? Választói akarat szerint a bizottsági és felügyelő bizottsági helyeknek pontosan 17 százaléka illeti meg őket. Szabóék ezzel szemben 25 százalékot követeltek. Ráadásul többségében nem az önkormányzati bizottsági helyeket kérték, mert azok tiszteletdíja elenyésző a felügyelő bizottsági helyhez képest!
A város életét meghatározó döntések szempontjából vitán felül kiemelkedő az önkormányzati bizottságok munkája és az abban való részvétel. A felügyelő bizottsági tagok az adott célra korlátozódó, munkával alig járó feladata viszont zsíros tiszteletdíjat biztosít a felelősségre tekintettel. A város ügyeit gyakorlatilag nem érintik a felügyelő bizottságban zajló folyamatok.

Egy valódi várospolitikai szervezetnek a legfontosabb az önkormányzati munkabizottság, ahol testületi döntéseket készítenek elő számtalan területen, sőt önálló döntéseket is hoznak a város életére vonatkozóan, tehát a szervezet a programját az önkormányzati bizottságon keresztül sokkal jobban tudja megvalósítani, mint egy cég felügyelő bizottsági tagságán keresztül. Ennek ellenére az önkormányzati bizottsági helyek rovására Szabóék a jóval pénzesebb, lényegesen kevesebb munkával járó felügyelő bizottsági helyeket követelték többségében. Ezzel is bizonyították azt, hogy nem a programjuk megvalósítása, hanem az anyagiak motiválják őket.

Nem árt, ha felébrednek azok a választók, akiket rútul becsaptak. Jobban járnak ezután, ha nem azt nézik, mit mondanak, hanem, hogy mit csinálnak!